2012. március 21., szerda

Végtelen szoba végén


Elveszett játékok az út szélén heverve várják gazdájukat. Elfelejtett napok emlékei ők, valaha egy teljes világot jelentettek. A lenyugvó nap fényében szép lassan elvész sziluettjük. Egy utolsó üvöltés hangzik fel, de válasz nem érkezik rá. Forog a világ, az emlékek keringőznek a sötétben, fényt gyújtva az elmében. Már megint máshol jársz, mikor fogod észrevenni a múló időt? Követed a fehér nyulat, de merre vezet? Mindenhol ott ketyeg az óra, de te átnézel rajta, nem látod a számokat. Végtelen szobában csak egy helyben futsz. Hagyod, hogy a kobold félrevezessen, mély álmot küldött rád. A sarokban az arc nélküli szemek figyelik lépted, a sötétségben a suttogás félrevezet. Vajon mi a valóság? A döntés ott van a kezedben, hogy a labirintusban kóvályogsz vagy megkeresed a kifelé vezető utat.  

2 megjegyzés:

  1. az elejéből úgy tűnik valaki megnézte A padlás-t :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen láttam, nagyon imádom! :D Nem is vettem észre, hogy ez padlásos, és most, hogy mondtad kicsit rá is kerestem és valóban. Több mesére is utalok, szóval külön örülök, hogy végül akkor ebből is került bele. :)

      Törlés