Szikla

Te voltál a kőszikla

én pedig a tengeren
hánykolódó hajótörött

Beléd kapaszkodva
leltem menedékre hirtelen
még itt is, az Isten háta mögött

Szilárdan, keményen
álltad viharom hullámait
és védtél meg szörnyeimtől

Kedvesen, melegen
ölelted át vállaim
megvédve engem mindentől

Szerelmed mennydörögve felélesztett
dermedt állapotomból
szívem hangos dobbanással felébredt
végtelennek ható álmából